Emlékezz rám VI.
"Úgy éreztem te is érzed a kapcsolatunkat erősödni. Kíváncsi lennék, akkor te is így gondoltad-e."
- Ez csak szopatás volt? - vetted komolyra a szót.
- Amber felé igen - biccentettem utána - Viszont amit mondtam azt nagyon úgy is gondoltam. - mosolyogtam.
- Fura vagy. - húztad fel az egyik szemöldöködet.
- Ezt a szerepet is be kell töltenie valakinek. - nevettem fel, majd a hajad összekócolva bementem órára, és helyet foglaltam Iris mellett.
Pár perc múlva egy levelem érkezett tőle. Csatolom:
"Nem fáj a közelsége?"
"Ezt hogy érted?"
"Hát hogy csak mint barát közeledhetsz felé"
"Nem fáj. Még nem vagyok belehabarodva"
"Értem. És ha ez megváltozik, és bele leszel?"
"Az lesz a szívásos része a dolognak"
"..." - ez volt az utolsó amit írt, mert utána elraktam a levelet, mondván hogy nincs több mondanivalója. De az a gáz, hogy egész nap jöttek oda hozzám hol felváltva, hogy egyszerre Rosalyáék. Éppen kifele tartottunk az udvarra, majd leültem a padra. Rosalya helyet foglalt mellettem és máris hozzákezdett.
- Mit csinálsz, ha valaki más tetszik meg neki? - kérdezte
- Például tiszteletben tartom a döntését, és hagyom kibontakozni? - kérdeztem vissza a tök ésszerű ténnyel.
Rosalya húzta a száját, majd lefoglalta őt Armin és Alexy, hogy kikérték a véleményét, melyik a jobb, a PS a PC az Xbox játékok, vagy pedig a vásárlás. Természetesen ezt meghallgatva vitába szállt Alexy pártját fogva, mondván, hogy a vásárlás a jobb. Ekkor ült le mellém Iris.
- És ha mondjuk valaki másnak is megtetszik? - kérdezte
- Tuti, hogy van akinek még rajtam kívül tetszik. - vágtam rá.
- Hah! Nyíltan bevallottad! - mutatott rám hirtelen Iris, mire természetesen mindenki rám szegezte a tekintetét.
- Mit? - kérdezték egyszerre a többiek érdeklődve.
- Hogy oda vagyok a... - néztem Irisre kétségbeesve
- A Rock bandákért! - vágta rá - Nem akarta bevallani, mert szerinte ő nem néz ki olyannak, aki szereti, és most végre kimondta nyíltan! - mondta
- Hát igen. - mosolyogtam megvonva a vállam, majd hálásan Iris felé néztem, közben pedig a többiek nevetve olyanokat mondtak hogy "Az ember ki se nézné belőled", "Ha szereted, miért ilyen lágy a ruhatárad?". Majd miután leszálltak a témáról folytatták a vitát Arminék, a többiek pedig ismét beszédbe elegyedtek.
- Köszönöm! - tátogtam mosolyogva Irisnek.
- Semmiség. - nevetett fel, majd lökött meg picit barátságosan, mire csak visszalöktem.
És természetesen te és Lysander megint kijöttetek hozzánk. És elég furcsa volt, amikor Lysander fülébe súgtál valamit, majd felém mutattál. Lysander óvatosan rád mosolygott, majd elsétáltatok a kertbe. Pislogtam párat, majd a csengő hallatán besiettünk az órára. Kémia órán a Tanárunk semmivel sem foglalkozott. A fiúk pedig úgy határoztak kártyáznak egyet, így mi lányok is beszálltunk, ha már a tanárnak amúgy is más dolga akadt. Miután kicsengettek semmi érdekfeszítő nem történt. Utolsó óra után elindultam haza. Bedugtam a fülest, és zenét hallgattam. Valaki hátulról megfogta a vállam, mire hátrakaptam a fejemet, és veled találtam szemben magamat. Kihúztam a fülest, és kérdőn néztem rád.
- Mizu? - biccentettél.
- Fluor Tominak érzed magad? - húztam fel az egyik szemöldököm.
- Ja. te lány, én meg fiú, na mizu, mizu, mizu? - vigyorogtál sármosan, én meg csak lehajtott fejjel elmosolyodtam.
- Tudom szívdöglesztő vagyok, de nem kell mindent komolyan venni. - nevettél fel, mire rád pillantottam. - Na. Gyere ide. - mosolyogtál, majd magadhoz húzva megöleltél. Kihagyott egy ütemet a szívverésem, és pillangók repkedtek a gyomromban.
- Mi ez? - kérdezted.
- Mi, mi? -néztem fel rá.
- Hát ez a zene, vagy zaj, nem hallod? - kérdezted közbenézve.
- Ja, zenét hallgattam, mikor idejöttél. - vontam meg a vállam, mire elvetted a fülest, és beraktad a füledbe, majd elég idióta fejet vágtál.
- Jó, tudom, sokan nem szeretik.
- Nem az, hanem, hogy nem nézem ki belőled ezt. - húztad fel a szemöldöködet - Kedvenc együttesem. - biccentettél. - Elmegyünk vásárolni, meg fodrászhoz, felöltöztetünk a stílusodhoz, és kész főnyeremény leszel. - vigyorogtál.
- De hát akkor vége a jó kislány imidzsemnek. - tettem ijedtem a szívemre a kezem szórakozva.
- Ne búsulj, majd beleszoksz. - veregetted meg a vállam.
- Jó, állom a ruhát, de a fodrászt te fizeted. - nevettem fel.
- Benne vagyok! - nevettél fel, majd a csuklómat elkapva elindultál az üzletek irányába.
A szívemhez kaptam. Kétségtelenül gyorsan vert. Azt hiszem meghalok. Befordultál a fodrászatba, majd elmondtad mit akarsz. A fodrász csak rám pillantott, te perkáltál és leültetettél a székbe.
- Na kis lázadóm, most jön a tuti. - vigyorogtál bele az előttem lévő tükörbe.
"Hát igen, és itt változtattál meg bennem mindent."
Aliccia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése